Mit tanít a Biblia a Szentháromságról?
Kérdés: Mit tanít a Biblia a Szentháromságról?
Válasz: A legnehezebb dolog a Szentháromsággal kapcsolatos keresztény elképzelésben az, hogy nem lehet pontosan elmagyarázni. A Szentháromságot egy emberi lény képtelen teljesen megérteni, pláne megmagyarázni. Isten végtelenszer hatalmasabb nálunk, ezért nem várhatjuk el, hogy teljesen meg fogjuk érteni Őt. A Biblia azt tanítja, hogy az Atya Isten, hogy Jézus is Isten és hogy a Szentlélek is Isten. Azt is tanítja, hogy csak egy Isten van. Megérthetünk néhány dolgot a Szentháromság különböző személyei közötti kapcsolatról, de az egész felfoghatatlan emberi elmével. Ez persze nem azt jelenti, hogy az egész nem igaz, vagy nem a Biblián alapul.
Ne felejtsd el ennek a témának a tanulmányozáskor, hogy a “Szentháromság” szó nem szerepel az Igében. Ez egy kifejezés, ami megpróbálja Isten hármasságát kifejezni, azt a tényt, hogy Ő 3 egyszerre létező, örökkévaló személyiség. Értsd jól, ez NEM jelenti azt, hogy 3 Isten van. A Szentháromság 1 Isten aki 3 személyből áll. Semmi rossz nincs a “Szentháromság” szó használatában, még ha nincs is benne a Bibliában. Gyorsabb kimondani, mint azt, hogy 3 egyszerre létező, örökkévaló személyiség, akik 1 Istent alkotnak. Ha ez gondot jelent számodra, akkor fontold meg: a nagyapa szó sincs benne a Bibliában. Ugyanakkor tudjuk, hogy vannak nagyapák a Bibliában, például Ábrahám volt Jákób nagyapja. Tehát ne akadj fent a “Szentháromság” szón magán. Ami igazán számít az az, hogy amit a szó KÉPVISEL, az benne van az Igében. A bevezetés után íme néhány igevers a Szentháromságról:
1) Egy Isten van: 5 Mózes 6:4; 1 Korinthus 8:4; Galata 3:20; 1 Timóteus 2:5.
2) A Szentháromság három személyből áll: 1 Mózes 1:1; 1:26; 3:22; 11:7; Ézsaiás 6:8; 48:16; 61:1; Máté 3:16-17; 28:19; 2 Korinthus 13:14. Az ószövetségi részekben a héber nyelv ismerete segítséget jelent. Az 1 Mózes 1:1-ben a többesz számú “Elohim” van használva. Az 1 Mózes 1:26; 3:22; 11:7 és Ézsaiás 6:8 pedig a többes számú “mi” –t használja. Ez az “Elohim” és “mi” KÉTSÉGTELENÜL több, mint két személyre vonatkozik. Az angolban vagy a magyarban csak két forma van: egyes és többes szám. A héberben három forma van: egyes, kettes és többes szám. A kettes szám KIZÁRÓLAG kettőt jelent. Általában a héber páros dolgokra használja, mint a szem, a fül, a kéz. Az “Elohim” és a “mi” szavak többes számúak – több, mint kettősek – tehát biztosan három vagy több személyre utalnak (Atya, Fiú, Szentlélek).
Az Ézsaiás 48:16 és 61:1-ben a Fiú beszél, miközben az Atyára és a Szentlélekre utal. Hasonlítsd össze az Ézsaiás 61:1-et a Lukács 4:14-19-cel, hogy lásd, hogy a Fiú beszél. A Máté 3:16-17 leírja Jézus bemerítésének eseményét. Itt látható, hogy Isten, mint Szentlélek leszáll Istenre, mint Fiúra, miközben Isten, mint Atya kifejezi örömét a Fiúban. A Máté 28:19 és a 2 Korinthus 13:14 is példái a Szentháromság 3 különböző személyének.
3) A Szentháromság tagjait több szakasz is megkülönbözteti egymástól: Az Ószövetségben az “ÚR” nagybetűs kifejezés az “Úr”-ról szól (1 Mózes 19:24; Hóseás 1:4). Az “ÚR”-nak van egy “Fia” (Zsoltárok 2:7; 12; Példabeszédek 30:2-4). A Lélek is meg van különböztetve az “ÚR”-tól (4 Mózes 27:18) és “Isten”-től (Zsoltárok 51:10-12). Isten, a Fiú meg van különböztetve Istentől, az Atyától (Zsoltárok 45:6-7; Zsidók 1:8-9). Az Újszövetségben a János 14:16-17 az, ahol Jézus beszél az Atyáról, hogy elküldi a Segítőt, a Szentlelket. Ebből is látszik, hogy Jézus nem tartotta magát az Atyának vagy a Szentléleknek. Vedd figyelembe azokat az alkalmakat az evangéliumokban, amikor Jézus az Atyával beszélt. Önmagához szólt? Nem. A Szentháromság egy másik személyéhez beszélt – az Atyához.
4) A Szentháromság minden tagja Isten: Az Atya is Isten: János 6:27; Róma 1:7; 1 Péter 1:2. A Fiú is Isten: János 1:1, 14; Róma 9:5; Kolossé 2:9; Zsidók 1:8; 1 János 5:20. A Szentlélek is Isten: Apostolok Cselekedetei 5:3-4; 1 Korinthus 3:16 (Megtelni Szentlélekkel – Róma 8:9; János 14:16-17; Apostolok Cselekedetei 2:1-4).
5) A belső sorrend a Szentháromságon belül: Az Ige megmutatja, hogy a Szentlélek alá van rendelve az Atyának és a Fiúnak, a Fiú pedig alá van rendelve az Atyának. Ez egy belső kapcsolat, ami nem tagadja meg a Szentháromság bármely személyének isteni voltát. Ez egyszerűen egy terület, amit a mi véges agyunk nem tud felfogni a végtelen Istennel kapcsolatban. A Fiúval kapcsolatban lásd: Lukács 22:42; János 5:36; János 20:21; 1 János 4:14. A Szentlélekkel kapcsolatban lásd: János 14:16; 14:26; 15:26; 16:7; és főleg János 16:13-14.
6) A feladatai a Szentháromság független tagjainak: Az Atya a tökéletes forrása és oka: 1) a világnak (1 Korinthus 8:6; Jelenések 4:11); 2) az isteni kijelentéseknek (Jelenések 1:1); 3) az üdvösségnek (János 3:16-17); és 4) Jézus emberi tetteinek (János 5:17; 14:10). Az Atya a KEZDEMÉNYEZŐJE mindennek.
A Fiú az ügynök, akin keresztül az Atya a következőket elvégzi: 1) a világ teremtése és fentartása (1 Korinthus 8:6; János 1:3; Kolossé 1:16-17); 2) isteni kijelentések (János 1:1; Máté 11:27; János 16:12-15; Jelenések 1:1); és 3) üdvösség (2 Korinthus 5:19; Máté 1:21; János 4:42). Az Atya teszi mindezt a Fiú által, aki az ő segítője.
A Szentlélek az, akin keresztül az Atya megteszi: 1) a világ teremtését és fentartását (1 Mózes 1:2; Jób 26:13; Zsoltárok 104:30); 2) az isteni kijelentéseket (János 16:12-15; Efézus 3:5; 2 Péter 1:21); 3) az üdvösséget (János 3:6; Titusz 3:5; 1 Péter 1:2); és 4) Jézus tetteit (Ézsaiás 61:1; Apostolok Cselekedetei 10:38). Ezeket mind a Szentlélek ereje által teszi az Atya.
Egyik népszerű illusztráció sem teljesen pontos a Szentháromságról. A tojás (vagy alma) azon bukik el, hogy a héj, a fehérje és a sárgája a tojás részei, nem maga a tojás. Az Atya, Fiú és Szentlélek nem Isten részei, hanem ők Isten. A víz példája már jobb, de még mindig nem írja le tökéletesen a Szentháromságot. A folyadék, a légnemű gőz és a szilárd jég mind a víz formái. Az Atya, Fiú és Szentlélek nem Isten formái, hanem mindegyikük maga Isten. Tehát ezek az illusztrációk adnak egy képet a Szentháromságról, de ez nem pontos. Egy végtelen Isten nem ábrázolható véges módon. A Szentháromságra koncentrálás helyett az a tény a fontos, hogy Isten nagysága és végtelensége egy magasabbrendű természet, mint a miénk. “Ó, Isten gazdagságának, bölcsességének és ismeretének mélysége! Milyen megfoghatatlanok az ő ítéletei, és milyen kikutathatatlanok az ő útjai!” (Róma 11:33-34)
Forrás: https://www.gotquestions.org/Magyar/Szentharomsag.html
